Horizontok konferencia
Február 18-19. rendezte meg a Pápai Református Teológiai Akadémia a 2022. évi Horizontok konferenciát, melynek témája ez évben az „Úr napja” volt. A kétnapos tudományos előadássorozatot Dr. Németh Tamás, a Teológiai Akadémia rektora nyitotta meg. A résztvevők ezt követően az első napon öt előadást hallgattak meg, ezek mindegyike a biblikus teológia módszereivel, szentírási és intertestamentális szövegek alapján elemezte az „Úr napja” témáját.
Dr. Balla Ibolya rektorhelyettes az „Az Úr napja” Jóel könyvében című előadásában bemutatta azt a fejlődést, ami elvezetett a jellegzetes prófétai hagyományhoz, amely leírja az Úr haragjának megjelenését a monumentális pusztulás képeivel. A hagyomány folyamatosan alakult a szent háború és a népek megbüntetésének leírásától az általános, kollektív pusztulásig, majd megjelent az ítélkező Isten eleme. Dr. Balla Ibolya a jóeli szövegrészeket összehasonlította rendkívül hasonló megfogalmazású más prófétai szöveghelyekkel, ami kiemelte az „Úr napja” kifejezés és a leírás meghatározó jellegét az ószövetségi próféciákban.
Dr. Vladár Gábor Jóel könyvének 3,4 verse újszövetségi megjelenését mutatta be „Az Úr nagy és félelmetes napja” – Jóel 3,4 LXX idézete az Újszövetségben című előadásában. A Septuaginta szöveg megjelenései, illetve közvetlen idézése az Apostolok cselekedeteiben egy újabb fejlődési lépésnek tekinthetőek, amely már előremutat az eszkatológiai értelmezés felé.
Hamar Zoltán »Közel van az ÚR nagy napja« (Zof 1,14). Áttekintés az ÚR napjáról az Ószövetségben címmel részletesen áttekintette mindazokat a jellegzetes elemeket, amelyek az Ószövetségben az Úr napja leíráshoz tartoznak.
Dr. Nagy József Hit, remény, szeretet, ezek közül pedig legnagyobb a remény (A Kol 1, 4-5 eszkatológiai szemlélete) című előadásában azokból a páli levélbevezetésekből indult ki, amelyekben a remény áll a középpontban, ami szervesen kapcsolódik az evangéliumhoz. Az újszövetségi elemzés bemutatta, ahogy a végső váradalom e szöveghelyeken már egyértelműen a pozitív céllá vált.
Ami ehhez a változáshoz vezetett, annak köztes lépéseit az intertestamentális irodalomban találhatjuk meg. Erről tartotta előadását Dr. Jaap Doedens Az Úr napja az intertestamentális irodalomban címmel, bemutatva azokat a forrásokat, amelyek az ószövetségi próféciáktól mutattak előre az Újszövetségben jellegzetes változáson átment végső idő képéig.
A konferencia második napja kezdő áhítatát Dr. Németh Tamás rektor tartotta. Ezt követően elsőként két előadás az egyháztörténethez kapcsolódott, majd két előadás elsősorban dogmatikai aspektusból közelítette meg az eszkatológia tárgyát.
Sárközi Gergely Antal Csuzi-Cseh Jakab 17. századi dunántúli református püspök prédikációkötetét, az „Edom Ostora, avagy Abdiás Profeta Latásának egynéhány elmelkedesekben foglaltatott világos magyarazattya…” mutatta be, elsősorban az „Úr napjának” előfordulására fókuszálva.
Dr. Szabó Előd Világvége-hangulat az egyháztörténelemben címmel olyan mozgalmakat, illetve egyháztörténeti személyiségeket mutatott be, akik szó szerint dátumokhoz kötve várták a világ végét és Isten ítéletét a világon.
A következő két szisztematikus teológiai előadás az Úr napja jellegzetes szentírási megközelítésén túl már az eszkatológia nagyobb összefüggéseit vizsgálta. Dr. Petró László A történelem túloldaláról – eszkatológikus reménység Jürgen Moltmann teológájában című előadása elemezte a 20. századi híres teológus elméletét a reménység teológiájáról az eszkatológia és az evilágiság feszültségében.
A konferenciát Dr. Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektorának előadása zárta Idő és eszkatológia címmel. Az elemzés bemutatta, milyen filozófiai meghatározások születtek az idő mibenlétének megragadására. Az eszkatológia az idő fogalmát egy egészen más értelmezésbe tudja helyezni, hiszen a lineáris lezárás és beteljesülés bizonyosságát nyújtja.
Az elhangzó kérdések és feleletek után a konferencia fogadással zárult.
Drs. Jakabné Köves Gyopárka