Erasmus hallgatói mobilitás
A 2022/23-as tanév tavaszi félévében 7 hallgató vett részt rövidtávú Erasmus hallgatói mobilitáson a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karán. A hallgatók a virtuális és fizikai mobilitás idején egyaránt órákat hallgattak, a kolozsvári látogatás során pedig a környék történelmi emlékhelyeit, szépségeit is felfedezték. A fényképes beszámoló itt olvasható:
Kolozsvári élmények
Április 3-án egy 15 fős küldöttséggel indultunk útnak a pápai tavaszból Kolozsvárra, hogy egy rövidtávú, 5 napos Erasmus programmal részt vehessünk a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának óráin, kapcsolatot teremtsünk az ott tanuló diákokkal és bekapcsolódhassunk különböző kulturális programokba.
Számomra már az utazás is izgalmakat tartogatott, mert egyéni tanrendes hallgatóként nem volt személyes kapcsolatom a pápai diákokkal, legfeljebb arcról tudtam beazonosítani, hogy kikkel is fogok egy buszban utazni. Ezen izgalmam hamar szertefoszlott, mert az utastérben gyorsan kialakult egy általános jókedv. Kora este érkeztünk meg Kolozsvárra, vacsora után elfoglalhattuk a szállásunkat a Farkas utcai kollégium impozáns épületében.
Kedden reggel hatalmas pelyhekben hullott a hó, miközben mi igyekeztünk Dr. Lukács Olga dékán asszony órájára, aki kaláccsal és forró kávéval várt bennünket. A gyors reggeli után nagyon lebilincselő előadást hallgathattunk meg a szerzetesség kialakulásáról és működéséről. Délután a módszertan órán Dr. Gorbai Gabriella arról tanított, hogy miként válhat híddá az ének a gyermek és a hit között. Este lehetőségünk volt a fogadó intézmény hallgatóival való ismerkedésre, akik házi padlizsán krémmel és zakuszkával vártak minket.
Szerda volt a nagy kirándulás napja, melyre Dr. Püsök Sarolta tanárnő is elkísért minket. Magyarlónán megtekintettük a református templomot. Miután kigyönyörködtük magunkat a gyönyörű, festett kazettás mennyezetében, a kalotaszegi varrottasok ejtettek bennünket ámulatba. Következő megállónk Tordán volt, ahol bejártuk a Tordai Sóbánya 120 m-es mélységét, 172 lépcsőfokot számoltam, miközben igyekeztem a felszín felé. Azonban sietnünk kellett, mert az ebéd már Torockón várt ránk, ott, ahol kétszer kel fel a nap. Először kakasszóra, mint a világ többi táján, de azután eltűnik a Székelykő hatalmas sziklatömbje mögé, hogy pár perc múlva ismét előbukkanjon a hegy mögül. Innen Gyulafehérvárra vezetett az utunk, ahol egy idegenvezető segítségével városnézésre indultunk. Megismerkedhettünk a város történelmi és építészeti múltjával, jelenével. Az este már Magyarfenesen ért minket, ahol nagytiszteletű Lengyel István, Püsök tanárnő férje várt ránk meleg vacsorával és friss kürtőskaláccsal.
Csütörtökön reggel igazi meglepetés volt, hogy az apartmanunkból kilépve mindenhol kis színes cetliket láttunk. A magyar költészet napjára készülve az iskola diákjai versrészleteket helyeztek el az ajtókon, falakon, ablakokon, padokon…. A havazás miatt ugyan elmaradt a kolozsvári, vezetett városnézés, de mi diáktársammal, Tündével felkerekedtünk és még Mátyás király szülőházába is bejutottunk! Délután Dr. Márton János bonchidai lelkipásztor nyűgözött le bennünket a diakóniáról és a pasztorációról tartott előadásával, este pedig a Piateti evangélikus templom adott otthont az egyetemi kórus ünnepi hangversenyének, mely igazán méltó lezárása volt az ott töltött napjainknak.
Ezúton is szeretném megköszönni a szervezést és – olykor – erőn felüli közreműködésüket mind a pápai, mind a kolozsvári tanároknak. Mindent megteremtettek ahhoz, hogy élményekkel telve és lelkileg feltöltődve térhessünk haza.
Szívből ajánlom minden egyéni tanrendes hallgatónak is, hogy amennyiben lehetősége adódik, vegyen részt az ilyen, vagy ehhez hasonló programokon, mert túl azon, hogy 5 napig újra főállású diákká válhat az ember, meghatározó élménnyekké tudnak válni a tanárainkkal folytatott kötetlen beszélgetések is. Nekem most már nem csak az áttanult éjszakák utáni fáradtság és a vizsgák okozta stressz fog a Pápai Református Teológiai Akadémiáról elsőként az eszembe jutni, hanem a Kolozsváron megélt pillanatok!
SDG
Mercsák Eszter
III. éves katechéta-lelkipásztori munkatárs szakos hallgató