Teológusnapok
Teológusnapok alkalmával hallgatóink és tanárkísérőjük egy-egy Dunántúli Református Egyházkerületben lévő gyülekezetet látogatnak meg, ahol találkoznak a gyülekezet tagjaival, csoportjaival; kétkezi munkával és igével szolgálnak a gyülekezeti közösségben.
Köszönjük azoknak a lelkipásztoroknak egy gyülekezeteknek, akik vendégül látták és vendégül fogják látni küldöttségünket!
A 2015/2016-os tanévben az alábbi gyülekezeteket látogattuk meg a lelkipásztorok meghívása alapján:
- őszi félévben: Héreg-Tarján (igehirdető: Hamar Zoltán, okt. 10-11), Csurgó (nov. 14-15), Felsőörs (igehirdető: Dr. Hanula Gergely, nov. 29), Réde (igehirdető: Barta Zsolt lelkipásztor)
- tavaszi félévben: Berhida-Papkeszi (igehirdető: Hamar Zoltán, április 9-10), Tata (igehirdető: Dr. Balla Ibolya, április 16-17), Magyaralmás (igehirdető: Barta Zsolt lelkipásztor, április 30-május 1)
A tanév során két alkalommal szolgáltunk kollégiumi vasárnapon a Pápai Református Egyházközségben: december 6-án (igehirdető: Dr. Németh Tamás) és április 24-én (Steinbach József).
A magyaralmási kiszállás beszámolója itt olvasható: www.refdunantul.hu/lap/magyaralmas/hir/mutat/17275/
Teológustalálkozón vettek részt hallgatóink Budapesten KRE HTK (április 8-10)
Bakonybélben jártunk
Bajánsenye - Kerkáskápolna
Héreg-Tarján 2014
Kiszállás Veszprémben
A veszprémi újtemplomi gyülekezetbe érkezett tíz teológus hallgató a pápai teológiáról 2013. április 20-21-én, hogy együtt szolgáljanak a gyülekezettel. Szombaton kertépítésre és kertrendezésre került sor, és kivétel nélkül - vendégeink, kicsik és nagyok egyaránt - kivették részüket az egész napos munkából. A templomkert udvarán ezalatt ügyes asszonyok bográcsban főzték az ízletes paprikás krumplit.
Egész napot az apróbb egységekre tagolt kertben költötte a gyülekezet. A templomkert mint találkozó hely, mint az örömök és fáradságok, a hiábavalóságokon túli reménységvárás helye, a hétköznapi élet-megosztás értelmes alkalma lett, és a grádics zsoltárok idejét juttatta eszembe. Mint, amikor a jeruzsálemi lépcsőkön felidézték a messziről jövők, hogy a göröngyöknek és megállóknak is van helye az életünkben, de van hová előre nézni, mi is beszélgetéssel meg-megszakítva dolgoztunk és vasárnap az egész templomos gyülekezet láthatta, hogy volt értelme (látszata) munkánknak. Különleges találkozás volt ez a két napos kiszállás, mert kifejeződött benne, hogy a a remény több mint emberi képesség. Minden szegényes adottságunk és kilátástalanságunk ellenére képessé tesz minket arra, hogy a reményben, a jövőlátásban kitartsunk, s azt is szem előtt tartsa egy keresztyén közösség, hogy a remény a láthatatlanra irányul. A különböző generációk nem is erőfeszítéssel járó közös munkája jó példája volt annak, hogy a remény nem magánügy.
A lelkünknek is van kertje, művelésre váró területe, ahol bölcs kiegyezést kellene találnunk magunkban, mert lelkünk nemcsak a szemben álló érdekek, belső vívódások helye, hanem a csendes növekedésé, az isteni újjáteremtő erőké is.
A fizikai kertet is helyreállítottuk és most várjuk a szivárványszínek megjelenését. S már akad egy-két sárga, lila és ciklámen rózsaszín a kertben.
A délután második felében beszélgetésre került sor teológusok, ifi tagok és fiatal felnőttek részvételévek arról, hogy „milyen gyülekezetben szeretnék élni a jövőben?". Egy elképzelt, jelképes templomba minden résztvevő elhelyezte és megfogalmazta, hogy mit szeretne, kit szeretne látni a jövő gyülekezetében. Érdekes módon a saját mértékeinkhez, tágasságunkhoz-szűkösségünkhöz szabva is egy nagyon színes jövő-templomot kaptunk, ahol visszatérő elem volt a sokszínűség, élénkség, és a zene.A teológus-hétvége vasárnap az ünnepi istentisztelettel folytatódott, ahol dr. Németh Tamás teológiai tanár hirdette Isten igéjét, a diákküldöttség tagjai pedig Veresné Petrőcz Mária vezetésével zenés, verses műsorukat mutatták be. A közös gyülekezeti ebéd során tovább folytatódott a beszélgetés. Köszönjük a Pápai Teológiai Akadémia rendhagyó látogatását, és bízunk benne, hogy a jövőben is kapunk mennyei és földi segítséget, hogy önmagunkat felülmúljuk, és Istenben kiviruljunk. Az ilyen és ehhez hasonló találkozók nemcsak a tavaszt hozzák a hívő keresztyén léthez közel.
Závodi Zsuzsanna
(Forrás: refdunantul.hu)
Képek a kiszállásról: https://picasaweb.google.com/cstoth92/KiszallasVeszprem?authuser=0&authkey=Gv1sRgCKimyYWSjYrImAE&feat=directlink
A műsorról készített felvétel:
http://youtu.be/_emCwlAzeuw
Tápszentmiklósi kiszállás
Rövid verses-zenés műsorunkat örömmel fogadták a gyülekezeti tagok, majd ezt követően dr. Németh Tamás Ézsaiás könyvének 60:1-9 versei alapján arról hirdette az igét, hogy az ember hányféleképp készített a múltban, s készít ma is magának bálványszobrokat, illetve, hogy miképpen történik a félelmetes, de mégis éltető találkozás az élő Istennel.
Székesfehérvári kiszállás
Másnap a Maroshegyi gyülekezetben Hamar Zoltán tanár úr hirdette az Igét 5Móz 4,15-16 alapján arról, hogy az ember hányféleképp készített a múltban, és készít ma is magának bálványszobrokat, és, hogy miképpen történik a félelmetes, de mégis éltető találkozás az élő Istennel. Utána zenés-verses műsort adtunk elő, és ezúttal a PRTA hétköznapjaiból merítve egy bizonyságtétellel szemléltettük, hogyan is lehetséges az, hogy közönséges ember teológiára jelentkezik, elvégzi és végül Isten Igéjét hirdeti, ami tulajdonképp ember számára lehetetlen vállalkozás volna. Csodákkal azonban minden lehetséges.
Kaposmérői kiszállás
Teológusnap Csetényben
Pápai teológusokat látott vendégül a csetényi református gyülekezet teológusnapok keretében. A Pápai Református Teológiai Akadémia küldöttsége – Balla Ibolya tanárnő és mintegy tíz hallgató - két napot töltött el a fogadó egyházközségben.
A lelkipásztor körbevezette a hallgatókat a folyamatosan szépülő területen – a gyülekezeti ház, parókia, templom mellett (amely szintén felújításra vár) immár szalonnasütő hely, és a tervek szerint a közeljövőben egy pályázati pénzből építendő amfiteátrum várja nemcsak a reformátusokat, de az egész falu közösségét.
Szombat délután a gyülekezeti tagokkal – gyermekekkel és szüleikkel – készítettek együtt adventi koszorúkat, ajtódíszeket, különféle apróságokat a pápai teológusok, majd az ezt követő ifjúsági istentiszteleten vettek részt. 
A vasárnap délelőtti istentisztelet liturgiájában két hallgató segédkezett lekció-olvasással és imádsággal, az igehirdetés szolgálatát Balla Ibolya tanárnő végezte. Az istentisztelet keretében a teológusok egy adventi elcsendesedést, elmélyedést szolgáló, a várakozás témájára fókuszáló műsort adtak elő, különböző élethelyzeteket megszólaltatva, s azokra igei válaszokat keresve, kicsit Karácsony ünnepére is előretekintve. Ez szólalt meg az énekelt ifjúsági dalban is, melynek vége jó útravaló lehetett a csetényi gyülekezetnek, de akár mindannyiunknak is: „… száz és száz ajándék között azért érezzük a Megváltót, ki szívünkbe költözött”.
Magyarszecsőd, 2011
2011.október 21. és 23. között a pápai teológusok kis csoportja Magyarszecsődre látogatott el, ahol Ferenczi Sándor lelkész és kedves családja látott minket vendégül. Testi és lelki felüdülés egyaránt jellemezte ezt a három napot, melyre nagy örömmel és hálaadással gondolunk vissza.
A szívélyes fogadtatás és bemutatkozás után megbeszéltük a szombati nap menetét, amikor is az egyházashollósi gyülekezeti ház (az egykori iskola épülete) takarítására és a ház melletti munkákra került sor. Lelkes gyülekezeti tagok segítségével takarítottunk ablakokat, az udvaron pedig diószedés, favágás és virágültetés várt ránk, melyeket nagy örömmel végeztünk. A fizikai munka után igazi felfrissülést jelentett az ebéd, melyen dödölle, a környék kedvelt étele és palacsinta enyhítette éhségünket. Nagy öröm volt ilyen formában is építeni egymással és a gyülekezet tagjaival is a közösséget.
A "fárasztó" munkák után - visszatérve Magyarszecsődre - még átbeszéltük a vasárnapi istentiszteleti szolgálatunk menetét, majd a lelkész szamarával együtt útra keltünk, sétáltunk egyet a falu határában. Az a béke és az a nyugalom, amely az egész Őrséget körüljárja, számunkra is igazi felüdülést jelentett.
A vasárnapi istentiszteleten Krajczár János III. éves teológus hirdette közöttünk Isten Igéjét a terméketlen fügefa példázata alapján. Nagyon szemléletesen mutatta meg, mit is jelent gyümölcstermő életet élni. Jó érzés volt egy érett, hiteles ember ajkáról hallani a bizonyságtételt az evangéliumról. A teológusok az igehirdetés után szolgáltak egy rövidebb összeállítással, melyben az éppen aktuális nemzeti ünnepre és a reformáció ünnepére emlékeztünk, versekkel és háromszólamú énekekkel. A szolgálat délután tovább folytatódott, Vasvárra autóztunk át, ahol a helyi idősek otthonában mutatkozhatott be a teológusközösség. Kólya Lajos teológus testvérünk igei szolgálatában intett mindnyájunkat, hogy életünk minden helyzetében először Isten országát keressük, az Ő akaratát fürkésszük, és ne feledjük el soha a helyes sorrendet keresztyén életvitelünkben!
Testileg ugyan elfáradva, de lelkileg mindenképpen erősödve utazhattunk vissza a kollégiumba, szívünkbe és emlékezetünkbe zárva a gyülekezeteket. Isten áldása kísérje mindazokat, akik az Ő nevében munkálkodnak mind az Őrségben, mind szerte a világban!
Seres Gabriella teológa
(további képek a médiatárban)
Magyaralmáson jártunk
Právetz Anikó szenior beszámolója a refdunantul.hu oldalain: www.refdunantul.hu/lap/magyaralmas/hir/mutat/17275/
Egyházmegyei ifjúsági konferencia Sáregresen (teológus szemmel)
A tékozló fiú hazatér
„A kereszt az atyai házra kifüggesztett világító lámpa, hogy a tékozló fiak hazataláljanak.”
Isten kegyelméből egy szép áprilisi hétvégén, április 16-17. között egyházmegyei ifjúsági konferenciára került sor Sáregresen, ahol közel 50 fiatal kerülhetett még közelebb Istenhez, amikor is pontról pontra haladva végigkísértük a példázatból jól ismert tékozló fiú útját. Erre az alkalomra a Pápai Református Teológiai Akadémia diákságának egy kisebb csoportja is ellátogatott, egy 2 napos kiszállás keretében.
A konferencia 10 órakor kezdődött, a fiatalok lelkesen vártak minket a regisztrációnál, mindenki kapott egy névkártyát, hogy így még személyesebbé és megszólíthatóbbá váljon a találkozó. A program dicsőítéssel kezdődött,melyben gitárral és énekszóval magasztaltuk a mennyei Atyát. Az ismerkedést Krajczár János teológus játéka könnyítette meg, megalapozva a könnyed, fiatalos hangulatot. Az ismerkedési játék után hallgathattuk meg a tékozló fiú jól ismert történetét Varga Zsolt teológus személyes hangú és meggyőző erejű- bizonyságtételével vegyítve. Zsolt saját életének bizonyos időszakainak nehézségeit és áldásait is megosztotta a fiatalokkal, s ettől vált igazán hitelessé és építővé az evangélizáció. Szavain keresztül újra megértettük, milyen nagy áldás rejlik abban, ha az Úr közelében tudjuk életünket. S hogy a fiatalok még több pozitív, hiteles példával gazdagodjanak, egy helyi fiatal és Krajczár János teológus bizonyságtételét is meghallgathattuk, mely ugyancsak megtérésükről, eddigi útjukról és Istenbe vetett reménységükről szólt. A közös ebéd után újra énekszóban magasztaltuk Istent, majd egy kis testmozgás jött, nehogy a szép tavaszi napsütés kimaradjon programunkból. A konferenciát kiscsoportos megbeszéléssel folytattuk, ahol korosztály szerint beosztva beszélgettünk a hallott történetről. Igazi feltöltődést jelentett mindannyiunk számára ez a pár óra. A „kötött” program után pedig bőven volt lehetőségünk beszélgetésre, ismerkedésre, játékokra. Isten áldja meg gazdagon a gyülekezet vezetőit és minden tagját, akik fáradozásukkal még szebbé tették ezt az összejövetelt!
A teológusok a konferencia után Vajtán foglalhatták el szállásukat, ahol 19 óra körül egy finom bográcsgulyással és kellemes beszélgetéssel zárták a napot. Mivel a teológus kiszállás 2 napos volt, Virágvasárnap a sáregresi templomban „szolgáltunk az Úrnak örvendezéssel”. Ódor Balázs Tanár úr hirdette a gyülekezet közösségében Isten Igéjét, János evangéliuma 12. részének 24. és 25. versei alapján. Az igehirdető nagyon szemléletesen magyarázta az Igét s mindazt, amit rejt, rámutatva a virágvasárnapi történésekre, de előre is utalva a Húsvét eseményeire. Az igehirdetést a teológus diákok kis műsora követte. Énekekkel, verssel és pantomim előadással szerettük volna színesíteni az istentiszteletet. A gyülekezet támogatását élvezhettük egész kiszállásunk ideje alatt, melyért Isten gazdag áldása és kegyelme kísérje őket, vezetőikkel együtt! Váljon mindannyiunkban csodás megtapasztalássá az, amit énekeltünk is:
„Csak Benned, csak Benned nyugszik meg szívem…”
Seres Gabriella, pápai teológus
Épültünk és építettünk - evangélizációs hét Sáregresen
2010. október 20-24-ig evangélizációs alkalmakat tartottunk Sáregresen. Ez a néhány nap azonban más volt, mint az eddigi evangélizációs hetek. Nemcsak azért, mert a Könnyek a Bibliában című sorozat szívhez szóló, bátorító és vigasztaló igehirdetéseket rejtett, hanem azért is, mert a Pápai Református Teológiai Akadémiáról érkezett teológusok fizikai munkával is segítették gyülekezetünket.
A gyülekezeti ház udvarán járdaépítésben voltak segítségünkre, amit még egy ifisünkkel kezdtünk korábban építeni. A legjobbkor sikerült befejezni, hiszen a mostani őszi saras, majd csúszós idők közeledtével, sikerült megkönnyítenünk, biztonságosabbá tennünk a gyülekezetbe járó idősebb testvérek közlekedését. Nagyon örültünk, hogy szombat estére elkészült a járda, de a lelki munka természetesen folytatódott: a teológusok bizonyságtétele, beszámolója és a két család énekszolgálata által is épülhettünk. Vasárnap pedig, amikor a gyülekezetünkben evangélizáló lelkipásztor a hála könnyeiről beszélt, valóban hálás szívvel ünnepelhettünk együtt a templomban, ahol úrvacsorás istentiszteleten élhettük meg az egymással és az Istennel való közösség áldásait.
Ha röviden akarom összefoglalni valóban ez a két szó jut eszembe: épültünk és építettünk. Istené legyen a dicsőség mindezekért!
Polgár Tibor
Forrás: http://www.refdunantul.hu/hir/mutat/3326/
Hosszúhétvége Somogyban
A Pápai Református Teológiai Akadémia 9 hallgatójának megadatott az a lehetőség, hogy októberben Csurgóra és annak környékére utazhasson. Célunk kettős volt: egyrészt szerettük volna a Dunántúl nagymúltú református iskoláját, annak diákjait és tanárait megismerni, másrészt a csurgói gyülekezettel is szerettünk volna találkozni. Ez alatt a 3 nap alatt hasznos ismeretekkel gyarapodtunk, kedves emberekkel találkozhattunk és nagyon finomakat ehettünk. De kezdjük az elejéről...
Október 15. péntek reggel fél 9. Rozsi János élményekkel fűszerezett reggeli áhítata után a garázsban gyülekezett a csapat. A csomagok és a kellékek sikeres becsomagolása után elindult az autó, volánnál Papp László proseniorral, az anyósülésen Rozsi Jánossal és Géczi Csabával. Hátul ült Szabó Szimonetta, Szűcs-Nagy Kinga, Báló Laura, Gyöngyösi Dávid, Andruk János és Farkas Balázs. Az odaút nemcsak a táj szépsége miatt volt izgalmas, hanem a hittanos kvízünk javítása miatt is. De mire minden kérdésre megtaláltuk a választ ,már megláttuk a Csurgó táblát.
Az irányt a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium felé vettük. Az iskola gyors szemügyrevétele és az ebéd elfogyasztása után el is kezdődött első feladatunk. Reformációval kapcsolatos prezentációt és foglalkozásokat tartottunk 5-8. osztályos diákoknak: a Kálvin sörtől kezdve az élethű bábúig, az érdekes anekdotákon át a száraz tényekig mindent elmeséltünk. A siker sem maradt el, voltak olyan csoportvezetők, akiket nem akartak kiengedni a diákok. Ezek végeztével sem lett több szabadidőnk, hiszen a teológusfiúk részt vehettek az iskola focitornáján, ahol a helyi tanárokkal és diákokkal mérhették össze erejüket. A siker csak egy hajszálon, akarom mondani egy fizika 5-ösön múlott: a tanárcsapattal x-re végeztünk, a diákokat bravúrosan legyőzve jól álltunk. Ám a sorsunk a tanár-diák meccsen dőlt el, ahol a nevelők meglepően könnyen verték meg- több góllal, mint mi- a nebulókat. Így nekünk meg kellett elégednünk az ezüsttel. Ez is szépen csillogott, főleg mivel ezután pihenhettünk. A pihenést azonban nem túloztuk el, mivel készülnünk kellett az istentiszteleti műsorra.
Másnap reggel közös áhítaton vettünk részt, amelyet a Pápai Teológiai Akadémia rektora, Vladár Gábor tartott. Ezután meghívást kaptunk a Kálvin-konferenciára, amelyen többek között Dr. Huszár Pál világi főgondnok úr is felszólalt. Az utolsó diák-foglalkozás keretében Andruk János és Papp László ismertette Kálvin János életét és munkásságát - a hallottakból a tanulóknak egy kvízt kellett kitölteni, amelyet a teológusok értékeltek. A kiszállásunk ifjúsággal töltött része ezzel lezárult.
Szombat déltől kapcsolódtunk be a helyi református gyülekezet életébe, s szolgáltunk istentiszteleteiken. Elsőként Csurgónagymartonban, egy szép falucska gyönyörű templomában jártunk. Szűcs-Nagy Kinga igehirdetése után a teológiai hallgatók rövid műsorral szolgáltak (énekek, versek, délvidéki beszámoló). Az istentisztelet után szeretetvendégségen vettünk részt.
Vasárnap reggel először a Csurgó-alsoki gyülekezetnél láttak vendégül minket, majd az itteni istentisztelet után sietve indultunk tovább a csurgói nagytemplomba. Mindkét helyen Dr. Zalatnay István prorektor hirdette az Igét, a teológusok versekkel, énekekkel szolgáltak.
Miután a gyülekezet tagjai az imateremben ebédetn láttak minket vendégül, a délutáni órákban visszaindultunk Pápára. Mikrobuszunk legalább annyira tele volt süteményekkel és finomságokkal, mint szívünk élményekkel. Mindannyiunk nevében mondhatom, szívünkbe zártuk Csurgót, az iskolát, az embereket. Utólag is köszönjük mindazoknak, akik ottlétünkben segítségünkre voltak, utazásunkat segítették és finomságokat elkészítették. Hasznos ismeretekkel gazdagodtunk, kedves emberekkel barátkoztunk össze. Isten áldását kérjük a csurgói gyülekezet életére!
Farkas Balázs
Ahogyan a csurgóiak látták: csvmrg.hu/index.php
Kiszállás Takácsiban
2010. október 9-10-én a Pápai Református Teológiai Akadémia 10 hallgatója és a Hanula-család Takácsiban töltött 2 napot.
A lelkésznő, Dudinszki Éva, aki szintén pápai teológus volt, jó kedvvel és szeretettel fogadott bennünket. A parókia megtekintése után belevetettük magunkat a munkába. Először a helyi óvodában tartottunk egy játékos délelőttöt. Sok közösségépítő játékkal tarkítva megtanítottuk a gyerekeknek a "Tüzed, Uram, Jézus" gyermekdalt, a gyerekek megismerkedtek az égő csipkebokor történetével, amit szemléltettünk is egy ágakból és kreppszalagokból készült bokorral.
A szellemi munkát követően ebéd után nekivágtunk a fizikai munkának. Ez volt a „hálaáldozatos kiszállás” része a közös szolgálatunknak, segítve ezzel a takácsi gyülekezet munkáját. Volt feladat bőven a parókián kívül és belül is. Az udvaron fűvágás, gallyégetés, téglapucolás, valamint a parókia ablakainak pucolása. A nap végén mindenkinek jól esett a finom vacsora, melyet a gyülekezet tagjai készítettek nekünk. Az éjszakába nyúló Solo kártyajátékkal zártuk a napunkat.
Másnap, a vasárnapi istentiszteleten Hanula Gergely tanár úr prédikált, a teológusok pedig énekekkel, versekkel, bizonyságtétellel szolgáltak. Az istentisztelet keretében sor került a Teológiai Akadémia életétnek bemutatására is. Az ebédet gyülekezeti családoknál fogyasztottuk el, alkalmat teremtve az ismerkedéshez, beszélgetéshez.
Köszönjük a Takácsi Gyülekezet vendégszeretetét!
Oravetz Anett
